Ezt mondjátok rólunk...
...és ennek nagyon örülünk!“100 százalék töménységgel kaptuk az élményeket, nekünk csupán annyi volt a dolgunk, hogy belehelyezkedjünk ebbe. Ez egy nagyon sajátos utazási forma a szervezett és a szervezetlen között….fontos volt nekünk, hogy szervezett legyen az út, és ezzel együtt az is, hogy ne is legyen agyonszervezett. E kettő között voltunk. Volt mindig egy támaszunk, Te, akiben bízhattunk, biztonságban voltunk, de ugyanakkor szabadok is…
Nagyon sok nevetés, felszabadultság….egy napra el tudnék mondani akár 40 élményt is.”
![]()
“Atti, még mindig lebegek! Imádtam minden pillantát, és nagyon köszönöm a változástámogató belső utazást is! Ez a 18 nap, most már mindig velem marad! Amikor elindultam, tudtam hogy jó lesz az út, de a legmerészebb álmaimban sem gondoltam, hogy ennyire. Eddigi életem legnagyobb kalandja volt! Hála és köszönet!”
“Szeretnék köszönetet mondani Gyuris Attilának az elmúlt hihetetlen kalandokért. Rettentő sokat mutatott meg ezen az úton, főlet azt, ami egy átlag turista számára láthatatlan. Végtelen türelemmel, segítőkészséggel, humorral vezetett fáradhatatlanul ezen a néha kemény úton. Nagyon szépen köszönöm, hogy vele élhettem meg a mélységeket és a magasságokat, jót és nehezet. Remélem, lesz még alkalmunk együtt kalandozni!
”
”
“Felejthetetlen 3 hét Indián keresztül Nepálba.
A muszlim és hindu észak Indián keresztül a buddhista Nepálig…új Delhitől Kathmanduig, a világ egyik legmagasabb hegyéig, egészen az Annapurna alaptáborig. A folyamatosan változó életünk a samsarában, Európa egyharmadnyi területén, 1,5 milliárd ember között. Köszönöm szépen Attila ez a hatalmas élményt!
”
A muszlim és hindu észak Indián keresztül a buddhista Nepálig…új Delhitől Kathmanduig, a világ egyik legmagasabb hegyéig, egészen az Annapurna alaptáborig. A folyamatosan változó életünk a samsarában, Európa egyharmadnyi területén, 1,5 milliárd ember között. Köszönöm szépen Attila ez a hatalmas élményt!
”
“Attila, Te nekem a legtöbbet adtad: önmagadat, beleértve minden eddigi megélt tapasztalásodat, tudásodat.
A foglalkozás elérte a célját. Én még most is úgy kavargok, mintha tudatmódosító szerek hatása alatt állnék.
Köszönöm hogy ezt vállaltad, hogy végigcsináltad velünk, hogy végigsöpörtél az életemen. További jó utat!”
A foglalkozás elérte a célját. Én még most is úgy kavargok, mintha tudatmódosító szerek hatása alatt állnék.
Köszönöm hogy ezt vállaltad, hogy végigcsináltad velünk, hogy végigsöpörtél az életemen. További jó utat!”
“Nekem indulás előtt annyi elég volt, hogy az uticél Nepál, plusz megismertem a Te humorérzéked. A helyek mind fontosak voltak nekem, jó volt hogy közeli kapcsolatba kerültünk a helyiekkel, de az is jó volt, hogy lazán szerveztétek ezeket a programokat. Számomra az egész út egy gyógyulás volt. Ebben a két hétben visszakaptam a lelki biztonságomat, és azóta is olyan tartalékokat érzek magamban, amiket a krízis helyzeteimben használni tudok.”
“Nagyon tetszett, hogy sok helyen voltunk, sok helyen aludtunk, és mindehhez iszonyúan nagy biztonságot jelentettél Te nekem. Bármikor hátra tudtam dőlni, tudtam hogy jól leszek, tudtam hogy olyan lesz minden, ami nekem jó…
Nagy élmény volt a kis csapatunk is, az, hogy az alváson kívül együtt éltünk két héten keresztül, és nem voltak feszültségek.
Az a sok kaland, az a sok másság… hogy még azt is kipróbálhattam, hogy hajat vágatok Nepálban…
…és mégis minden kaland nagyon pozitív dolgokat hozott.”

Nagy élmény volt a kis csapatunk is, az, hogy az alváson kívül együtt éltünk két héten keresztül, és nem voltak feszültségek.
Az a sok kaland, az a sok másság… hogy még azt is kipróbálhattam, hogy hajat vágatok Nepálban…
…és mégis minden kaland nagyon pozitív dolgokat hozott.”
“Már az utazás előtt, a készülődés fázisában beindultak a változási folyamataim. Most így, utána is más minden…élvezem a munkámat, nem jajongok olyanért ami miatt felesleges, és megértem, hogy a fájdalom amit érzek az valós a számomra, de azt is tudom, hogy ez a szabadságom ára. Semmiért és senki boldogságáért nem érzem magam felelősnek, és ha bárkinek velem van valami baja, az nem biztos hogy én miattam van. Puszi nektek!”
“Szeretnék köszönetet mondani Gyuris Attilának az elmúlt hihetetlen kalandokért. Rettentő sokat mutatott meg ezen az úton, főlet azt, ami egy átlag turista számára láthatatlan. Végtelen türelemmel, segítőkészséggel, humorral vezetett fáradhatatlanul ezen a néha kemény úton. Nagyon szépen köszönöm, hogy vele élhettem meg a mélységeket és a magasságokat, jót és nehezet. Remélem, lesz még alkalmunk együtt kalandozni!
”
”
“Felejthetetlen 3 hét Indián keresztül Nepálba.
A muszlim és hindu észak Indián keresztül a buddhista Nepálig…új Delhitől Kathmanduig, a világ egyik legmagasabb hegyéig, egészen az Annapurna alaptáborig. A folyamatosan változó életünk a samsarában, Európa egyharmadnyi területén, 1,5 milliárd ember között. Köszönöm szépen Attila ez a hatalmas élményt!
”
A muszlim és hindu észak Indián keresztül a buddhista Nepálig…új Delhitől Kathmanduig, a világ egyik legmagasabb hegyéig, egészen az Annapurna alaptáborig. A folyamatosan változó életünk a samsarában, Európa egyharmadnyi területén, 1,5 milliárd ember között. Köszönöm szépen Attila ez a hatalmas élményt!
”
“100 százalék töménységgel kaptuk az élményeket, nekünk csupán annyi volt a dolgunk, hogy belehelyezkedjünk ebbe. Ez egy nagyon sajátos utazási forma a szervezett és a szervezetlen között….fontos volt nekünk, hogy szervezett legyen az út, és ezzel együtt az is, hogy ne is legyen agyonszervezett. E kettő között voltunk. Volt mindig egy támaszunk, Te, akiben bízhattunk, biztonságban voltunk, de ugyanakkor szabadok is…
Nagyon sok nevetés, felszabadultság….egy napra el tudnék mondani akár 40 élményt is.”
![]()
“Atti, még mindig lebegek! Imádtam minden pillantát, és nagyon köszönöm a változástámogató belső utazást is! Ez a 18 nap, most már mindig velem marad! Amikor elindultam, tudtam hogy jó lesz az út, de a legmerészebb álmaimban sem gondoltam, hogy ennyire. Eddigi életem legnagyobb kalandja volt! Hála és köszönet!”
“Nekem indulás előtt annyi elég volt, hogy az uticél Nepál, plusz megismertem a Te humorérzéked. A helyek mind fontosak voltak nekem, jó volt hogy közeli kapcsolatba kerültünk a helyiekkel, de az is jó volt, hogy lazán szerveztétek ezeket a programokat. Számomra az egész út egy gyógyulás volt. Ebben a két hétben visszakaptam a lelki biztonságomat, és azóta is olyan tartalékokat érzek magamban, amiket a krízis helyzeteimben használni tudok.”
“Nagyon tetszett, hogy sok helyen voltunk, sok helyen aludtunk, és mindehhez iszonyúan nagy biztonságot jelentettél Te nekem. Bármikor hátra tudtam dőlni, tudtam hogy jól leszek, tudtam hogy olyan lesz minden, ami nekem jó…
Nagy élmény volt a kis csapatunk is, az, hogy az alváson kívül együtt éltünk két héten keresztül, és nem voltak feszültségek.
Az a sok kaland, az a sok másság… hogy még azt is kipróbálhattam, hogy hajat vágatok Nepálban…
…és mégis minden kaland nagyon pozitív dolgokat hozott.”

Nagy élmény volt a kis csapatunk is, az, hogy az alváson kívül együtt éltünk két héten keresztül, és nem voltak feszültségek.
Az a sok kaland, az a sok másság… hogy még azt is kipróbálhattam, hogy hajat vágatok Nepálban…
…és mégis minden kaland nagyon pozitív dolgokat hozott.”
“Attila, Te nekem a legtöbbet adtad: önmagadat, beleértve minden eddigi megélt tapasztalásodat, tudásodat.
A foglalkozás elérte a célját. Én még most is úgy kavargok, mintha tudatmódosító szerek hatása alatt állnék.
Köszönöm hogy ezt vállaltad, hogy végigcsináltad velünk, hogy végigsöpörtél az életemen. További jó utat!”
A foglalkozás elérte a célját. Én még most is úgy kavargok, mintha tudatmódosító szerek hatása alatt állnék.
Köszönöm hogy ezt vállaltad, hogy végigcsináltad velünk, hogy végigsöpörtél az életemen. További jó utat!”
“Már az utazás előtt, a készülődés fázisában beindultak a változási folyamataim. Most így, utána is más minden…élvezem a munkámat, nem jajongok olyanért ami miatt felesleges, és megértem, hogy a fájdalom amit érzek az valós a számomra, de azt is tudom, hogy ez a szabadságom ára. Semmiért és senki boldogságáért nem érzem magam felelősnek, és ha bárkinek velem van valami baja, az nem biztos hogy én miattam van. Puszi nektek!”