Ahelyett, hogy újra a minimálisan szükségesnek vélt legkevesebb energiát beletolva az éppen felmerülő problémába, megint csupán megúszni akarnánk a bajt, egyszer végre gyűrjük már fel az ingujjat és akarjuk már megoldani is a problémát a megúszás helyett!
Legyen végre a víz vagy forró, vagy hideg, mert a langyosból soha nem akarunk majd kiszállni és bent pedig nem vár már semmi új, csak a jól megszokott szar!
Az Annapurna alaptábor, aztán egy nepáli tájkép, a háttérben az Everest régió, majd pár kép a buddhizmust gyakorlók mindennapjaiból a kathmandui kolostorok mellől.
Elérkeztünk a túránk utolsó állomásához, ami a Boudha sztupa Kathmanduban. A legutóbbi posztom óta, a Chitwan Nemzeti Park óta felmentünk a Himalájába, közel az Annapurnához, söt, a legbevállalósabbak helikopterrel egészen az alaptáborig.
Innen újra vissza a kolostorok világába, ahol pont azzal a megértéssel tudtunk újra foglalkozni, hogy egyáltalán mi ez az egész, ami például újabb és újabb kalandokra késztet.
Holnap innen indulunk haza és újra elválunk, de ez az elmúlt majd’ három hét összes kalandja még sokáig összeköt minket.
További jó bolyongást kívánok az életetek felfedezetlen ösvényeihez!
Kathmanduban, a Swayambhu mögött lévő Sakja kolostor Mahakala pudjaja.
A 3 Buddha szobránál lévő parkban már gyerekkorban elkezdődik a buddhizmus megismerése.
Gyakorló buddhista asszony tibeti népviseletben Kathmanduban, a Swayambhu sztupa mögött.
Kathmanduban, a Swayambhu sztupához a frontlépcsőn felérve ez a látvány fogad minket.
Nekem az egyik legmegszokottabb napi rutinom volt idelátogatni a kolostorból minden este.
Pharping felé, ha tiszta az idő, kiválóan látszik az Everest.
Pokharából a legközelebb az Annapurna Base Camp, ahova a legbevállalósabbak helikopterrel mentek fel.
We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue to use this site we will assume that you are happy with it.Ok