Ha mindannak a tudatában utazunk amit én itt, a legjobb tudásom szerint leírtam, akkor az én elképzelésem szerint mindent megtettünk azért, hogy elkerüljük a veszélyeket.
Persze, sok sztorit hallottam veszélyes történetekről, vagy akár támadásról, de ezek a történetek mind nem történhettek volna meg, ha az áldozat betart pár tanácsot, vagy ha egyáltalán betartja a józanul gondolkodás alapvetését.
Vajon miért kérdezi meg egy nyugati díva az utcagyerekeket arról, hogy hogyan jut haza, mert eltévedt? Vajon ha megkérdezi és azt tapasztalja, hogy csoportban vezetik, akkor miért nem tűnik fel neki, hogy egyre keskenyebb és sötétebb sikátorokban bolyonganak? Ha pedig ez feltűnik, akkor miért nem hagyja azonnal el a helyzetet addig, amíg a baj végül meg nem történik?
Egyáltalán miért bolyong egy nő egyedül Indiában sötétedés után?
Amit tudni kell, hogy a társadalmi berendezkedés erősen patriarchális, vagyis férfi központú. Ez ebben az esetben azt jelenti, hogy egy nőnek kevesebbet ér a szava, sőt maga a nő is kevesebbet ér, mint egy férfi. Ezt a jelenséget, a hétköznapok során nem feltétlenül fogja az Indiába utazó érzékelni közvetlenül, de az tény, hogy a férfiak viselkedése a nők irányában erősen ezen a meglátáson alapul. Tehát, amíg akár egyetlen férfi is van a nők között, addig annak az egyetlen férfinek is kijár a társadalmi figyelem és tekintély, de amint egy női társaságban nincsen férfi, egy meglehetősen más viselkedési modellt fog kiváltani a patriarchális megszokás miatt a környezetéből. Ezért a javaslatom, hogy egy női társaság használja ki ennek a megértését és utazzon együtt legalább egy férfival. Főleg sötétedés után és főleg ismeretlen terepen. Kérlek, ne akarj ezekkel a tényekkel szemben menni, inkább próbáld meg ezeket a tényeket egy élvezetes utazás érdekében megérteni.
Indiába utazni, főleg még gyakorlatlanul, szerintem egy kis és jó dinamikájú csapattal a legjobb. Ekkor a felfedezéshez szükséges biztonságot a csapat adja, viszont az egyén szabadságra vágyó része ezt mégsem sínyli ezt meg. Ebben számtalanszor megbizonyosodtam, ugyanakkor az ellenkezője sem kizárt, hogy éppen egyedül, vagy párban utazva történik valami meghatározó élmény.
Kéregetés
Észak-India egydolláros terület, vagyis napi 1 USD-ből meg lehet élni. Az is igaz, hogy ez az 1 dolláros élet egyrészt nem túl vonzó, másrészt ami viszont vonzó, az akár aránytalanul drága is, de az biztos, hogy egy nyugati ember egy két lábon járó ATM a helyiek nézőpontjából.
Ha ezt megérted, akkor az is nyilvánvaló, hogy nagyrészben miért is barátkoznak a helyiek olyan hevesen és ellenállhatatlanul. Az egyetlen megoldás, ha mégis ellenállsz. A megfelelő távolságot mindig Te határozod meg és ebben a határkijelölésben pont annyira leszel sikeres Indiában, mint amennyire voltál otthon. Vagyis ha ezzel a dologgal nincs bajod, akkor itt sem lesz túl sok, de ha otthon is nehezen jelölted ki a határaidat, akkor Indiában sok szívás vár az utcán. Majd jönnek és pénzt akarnak. Te pedig nem tudod, hogy adjál vagy sem és azt sem tudod, hogy hogyan. Én már mindent és annak is minden verzióját kipróbáltam és nincs túl erős szabály, amit varázsszóként átadhatnék. Talán annyit, hogy “légy résen!”. Ne a sablon megoldásokat keresd, hanem a sablonok helyett a helyzetnek próbálj meg megfelelni.
Egy régi kalandom, amikor egy kissrác fehérjeport vásároltatott velem egy boltban azért, hogy ha legközelebb jövök, már megmutathassa az új izmait…persze már az elején tudtam, hogy a fehérje visszakerül a boltba, az árának egy része pedig a kissráchoz, de én még ilyen élettel teli, jópofa és talpraesett 13 évest nem láttam, mint ez a gyerek. Hát ki tud ennek ellenállni? Valahogy így gondolkodj a kreatív koldulással kapcsolatban és ekkor nem fogsz csalódni amikor kiderül az igazság, hogy egy nagylelküsködésednek sincs más értelme, mint az egyszerű pénzcsere, ami mehetett volna akár direktben is.
Pénzhasználat. Hogyan és mivel fizess?
Manapság, Indiában már sok helyen lehet kártyával is fizetni, de gyakran felszámolnak 2-3% kezelési költséget. Pénzt is tudsz felvenni ATM-ből, amit leggyakrabban a bankok előtt találsz, ezért jól jöhet valami finetech megoldás, mondjuk a Revolut.
Előre utalni Indiába költségekre, mondjuk a Wise a legjobb, de foglalhatsz a booking.com-on is. Én minden készpénzem Indiában mindig magamnál tartom, ez az én taktikám, de Te tegyél a belátásod szerint. A pénzed elérhetőségét oszd meg, legyen számlán, valutában, és helyi pénznemben is. Legyen nálad a fizikai kártyád és legyen tartalékban valaki, aki adott esetben utalással, vagy Western Union utalással támogathat otthonról.
Minden, amit leírtam elsősorban magán szervezésű utazóknak szól. Ha utazási irodán keresztül utazol, főleg ha csoportban, akkor mindezekkel az érzésekkel nem találkozol.
Én nem szeretem a konzerv programokat és az üres épületek informális látogatását, arra pont elég a wikipédia, de Indiába utazni először, főleg nőként megfontolandó.
Ha párban utaztok, a tapasztalatom szerint sok olyan problémával kell szembesülnötök, amely problémákat nehéz nem kivetíteni a párodra, ezért India vagy elválaszt, vagy összeköt. Én, az első indiai kaland tekintetében a kiscsoportra esküszöm, ami egy 10-12 fős csoport, ahol a csoport vezetője a csoport dinamikáját helyezi előtérbe és van elég bátorsága és felelőssége az igazi vezető szerepére.
Tanácsok az étkezéssel és italfogyasztással kapcsolatban
Étkezés, vagyis ami bemegy az idővel ki is jön….de nem mindegy hogy hol, mikor és hogyan.
Ebben az ügyben 20 éve próbálok stratégiákat felállítani, leginkább azért, hogy ne kelljen elkerülnöm az indiai konyhát, amit szeretek. Ugyanakkor be kell valljam, hogy átlagosan évente egyszer teljesen lever a gyomorrontás.
Ha szükség van rá, ne ellenezd a helyi antibiotikumok használatát, amit recept nélkül lehet kapni minden helyi patikában.
Már a tünetek napján elkezdek egy 5 napos kúrát, amit lelkiismeretesen végig is viszek.
Az ázsiai hasmars gyors, erős és kíméletlen. Ha megjelenik, nem teketóriázom, nem próbálgatok új megoldásokat, azonnal a bevett antibiotikumokhoz fordulok.
Persze, lehet hogy az ok nem baktérium, hanem vírus, de mivel az antibiotikum szinte mindig segít, ezért hajlamos vagyok arra a következtetésre jutni, hogy baktérium volt a ludas.
A baktériumok nem feltétlenül az étellel jutnak be a szervezetünkbe, hanem mondjuk a levegőben szállingózó porral és ezért szinte elkerülhetetlen a találkozás egy, a nyugati szervezet számára nem ismert kórokozóval, ami nyilván meg fogja tenni amit megtehet, történetesen azt, hogy kórt okoz.
Alap higiénia, mindig moss kezet!
Az alap, amit meg kell tennünk, az pár egyszerű szabály, miszerint nem piszkálni az arcot koszos kézzel, nem turkálni a szájban, nem vakargatni a sebeinket, mert megfizethetjük az árát a hanyagságunknak.
Érdemes, akár naponta többször tusolni, kézfertőtlenítőt nem csak étkezés előtt, hanem a tisztaság vágyától vezetve akár óránként használni.
Egy-egy fertőtlenítő cukrot 3-4 óránként elszopogatni, a szembe valamilyen műkönnyet csepegtetni, hogy elkerüljük a nyálkahártya kiszáradását a szemben és torokban és ezzel is támogassuk a szervezetünk működését.
A környezet megterhelő, az okos védekezéssel sok kellemetlenségtől szabadulhatunk meg.
Az orvosi ellátás szintjei:
Felcser: Vagyis patikus, aki megnézi a problémát és ad rá egy gyógyszert. Őt a patikában találod. Ez a megoldás egyrészt egyszerű, másrészt olcsó és ha nincs nagyobb baj, elégséges.
Orvos a saját rendelőjében: Amikor orvosokkal utazom, észrevettem, hogy nem lehet őket megnyugtatni a saját bajuk esetén patikussal és ekkor megyünk az orvoshoz.
Klinika: Egy 25 nm-es helyiség, ahol megvizsgálnak és akár infúziót is kaphatsz. Amíg beléd folyik, addig élvezed a klinika vendégszeretetét és a végén még számlát is kapsz, amit az utasbiztosításod utólag térít.
Kórház: Amikor a Klinika minőség kevés és ténylegesen eszkábálni kell valamit a testeden, akkor a legjobb egyből a kórház. Én meglepően jól tudtam magam érezni egy ilyen helyzetben. Az ellátás jobb volt, mint amire számítottam, az emberek kedvesek és az elvégzett munka is sikeres…mert hát itt írom most is ezt a szöveget azzal a kezemmel, amit sikerült átfúrnom egy kerítéssel, annak az átmászása közben. Mondjuk ez Nepálban volt (ebből a szempontból is ugyanaz mint India) és télen, ezért a műtőt nem kellett hűteni és végre volt értelme a hidegnek, mert egészen addig csak szimplán fáztam.
Az oltások kérdésében egy másik bejegyzésben írok: Indiai utazási tanácsok
Észak-India nehéz terep
Én a mai napig nem merek “hátradőlni” és mindig résen vagyok a saját szabályaim tökéletesítése érdekében. Nem merem a területet lebecsülni, azzal a nézőponttal indulok mindig útnak, hogy vajon mit fog nekem India majd tanítani magamról, a rendszeremről, az elképzeléseimről és vajon meg tudok-e majd felelni a kihívásoknak.
Én ezzel a kíváncsisággal indulok és soha nem becsülöm le a környezetet, sőt, mindig emlékezni akarok azokra a kalandokra, amiken átmentünk az évek alatt, hogy ne essek ugyanazokba a hibákba még egyszer, amikbe beleestem idáig. Ez az álláspont éberséget kölcsönöz nekem és úgy érzem, hogy tulajdonképpen erre az éberségre van a legnagyobb szükségem.
A többi úgyis majd kiderül….
Ha baj van, megoldásnak ott vannak az indiai hatóságok és a magyar konzuli szolgálat, aminek az elérhetőségét előre tedd kéz közelbe.
A turistákat Indiában minden hatóság segíti, ráadásul az emberi élet a vallásukból is kifolyólag fontos és értékes, tehát segíteni fognak a maguk módján. Például nem tesznek még akkor sem le a vonatról, ha nincs érvényes jegyed, és ezt még egy szabályzatba is foglalja önmagára nézve az Indiai Vasúttársaság.
A holi, vagyis a színek fesztiválja, a hindu tavaszköszöntő ünnep Indiában, ami nagy banzáj az odalátogató nyugati turistáknak is. Én szeretem kihagyni, kerülöm a felhajtást, de emlékszem, egyszer még a helyi újságban is rögzítették a velem utazók bátorságát és kulturális elkeveredésére való hajlandóságát, ahogy százzal gázzal vetettük bele magunkat a félnapos festéklocsolásba.
Végezetül
Tudom, hogy sok embernek nagy vágya India.
Talán a legjobb tanács, hogy olyan módon, olyan mértékben és olyan helyen merülj el Indiában, ami neked éppen a legnagyobb élményt, de a legkisebb kockázattal okozza. Ehhez próbálj meg odafigyelni magadra, elsősorban azért, hogy megérezd a félelmeidet. Ha nincsenek, akkor máris gyanakodhatsz, hogy valami nincs rendben. Ha túl sok a félelmed, akkor meg próbálj egy olyan belépési pontot és útvonalat találni India vonatkozásában, ami a leginkább megfelel a saját terhelhetőségednek.
Előtte tájékozódj, készülj fel és végül indulj el!
Indiában pedig érdeklődj, figyelj és tanulj!
A többi jön magától…
