Leginkább annak a megmutatására érzek késztetést, amire nekem is a legnagyobb a szükségem.
Arra a megértésre, hogy sokkal, de sokkal nagyobb, sőt végtelen hozzáféréssel bírok a saját életemhez, ezért a boldogságom és a nyomorom is a legteljesebb mértékben a saját kezemben van, a saját döntésemen múlik, még akkor is, ha ez a döntés kevéssé tűnik most tudatos döntésnek.
Ezt próbáltam megmutatni Nektek ezen a sok-sok élményen, kapcsolaton, utazáson, valláson, filozófián és beszélgetésen keresztül.
A találkozás egy őszintébb “magammal”, gyakran nem könnyű, sőt felkavaró, ellenben más verziót a boldogabb életre most nem tudok.
Amit tudtam átadtam, a többi rajtatok áll.
További jó utazást és sok szerencsét kívánok Nektek!
Legutóbbi bejegyzések:
A tudatállapotom az életem minősége
Az állításom az, hogy a tudatállapotom határozza meg az életem minőségét. Sajna, a kitörési lehetőség szűk, mert minél szarabb az életem, annál kevesebb az erőm és a lehetőségem, hogy a tudatállapotom felé fordítsam a figyelmemet, ugyanakkor minél jobb az életem,...
Akikről azt hisszük
Akikre azt hisszük, hogy segítenek bennünket kijutnunk a szorongásainkból, azokat a szövetségeseinknek hívjuk. Akikre pedig azt sejtjük, hogy gátolnak minket a szorongásainkból való kijutásunkban, azokat az ellenségeinknek nevezzük. De mielőtt elkezdjük a harcot a...
Amint a tudatába kerülök…
Ha egyáltalán nem vagyok a tudatában annak ami velem történik, akkor elkezdek képzelegni. Ha részben vagyok a tudatában annak ami velem történik, akkor tervezgetek. Ha viszont pontosan a tudatába kerülök annak ami velem történik, akkor sem nem képzelgek, sem nem...
Csak akkor lehet rendben
Csak akkor lehet majd minden rendben, amikor majd a félelmünk szűnik meg attól, hogy nincs rendben minden. Ez előtt, csak a parát tologatjuk innen oda, aztán onnan ide. Gyuris Attila www.SpiritTravelClub.hu - Távol, mégis a legközelebb hozzád - A képeken: A...
A következő lépés iránya
Az aktuálisan következő lépés irányát a figyelmünk vezeti, ugyanakkor a figyelmünket szükségszerűen a vélt hiányunk motiválja, hiszen pont a vélt hiányunkat próbáljuk -akár tudattalanul is- a figyelmünk használatával valamilyen stratégia szerint betölteni. Eszerint...
