Csak akkor lehet rendben

Csak akkor lehet majd minden rendben, amikor majd a félelmünk szűnik meg attól, hogy nincs rendben minden.
Ez előtt, csak a parát tologatjuk innen oda, aztán onnan ide.
 
Gyuris Attila
– Távol, mégis a legközelebb hozzád –
 
A képeken:
A Nemzeti Park után északnak vesszük az irányt felfelé, a Himalája nyúlványain. A körölöttünk lévő 2-3000 méter magas hegyek között, gyakran csak a függőhíd az egyetlen kapcsolat, amin motorokkal is átkelnek.
 
Pokharában kerülünk a legközelebb az Annapurnához, majd újra keletre tartunk és irány Kathmandu, a kolostorok világa, ahol a természet után újra “befelé” figyelünk.
 
Az első képen egy függőhíd, majd a Phewa lake felülről a ködbe burkolózva, aztán az Annapurna csúcsai hajnalban, alatta a még alvó város, majd két utcakép Kathmanduból -newari népviseletbe öltözött fiatalok és mobilozó szerzetes lányok- végül a csapatunk utolsó közös estéjét megpecsételő kézfogásunk.
 
Nagyot mentünk…de nem pusztán a térképen jutottunk túl, hanem egymáshoz is elértünk a bennünk közös emberségünk megismerésén keresztül.
 
További jó utat barátocskáim!
 
Nepáli függőhíd, útban Pokhara felé. Utazás Indiába és Nepálba
 
A Phewa lake felülről, az Annapurna lábairól.Utazás Indiába és Nepálba
 
Az Annapurna napfelkeltekor Sarangkotból. Utazás Indiába és Nepálba
 
Newari népviselet Kathmanduban.Utazás Indiába és Nepálba
 
Mobilozó buddhista szerzetes hölgyek Kathmanduban. A buddhista szerzetes.
 
Jó utat barátocskáim.Utazás Indiába és Nepálba

A következő lépés iránya

Az aktuálisan következő lépés irányát a figyelmünk vezeti, ugyanakkor a figyelmünket szükségszerűen a vélt hiányunk motiválja, hiszen pont a vélt hiányunkat próbáljuk -akár tudattalanul is- a figyelmünk használatával valamilyen stratégia szerint betölteni.
 
Eszerint látjuk a világot és eszerint keressük -a saját személyes hiányaink miatt- a megoldását is.
 
Az igaz, hogy ebben az ügyben, az elérendő dolgaink tekintetében az elmúlt jópár évben a strategiánk finomodott, de a fő motivátorunk, a vélt, vagyis a félreértett hiányunk kérdése egyáltalán nem tisztult, ezért a megállapításom szerint, túl sok lényeges dolog nem történt a közösségeinkben.
 
….pedig már számtalan módon próbáltuk elérni és megtartani azt a “valamit”….de vajon sikerült?
 
A véleményem szerint, amennyiben nem értjük meg ennek a folyamatnak a valódi okát, vagyis a figyelmünket továbbra is a vágyaink tárgyainál tartjuk és nem a hiányunk irányában keresünk, nem is történhet semmi lényeges, bármennyi energiát is égetünk el a jövőben is.
 
Gyuris Attila
– Távol, mégis a legközelebb hozzád –
 
A képeken:
Egy utolsó kép még Varanasiból, aztán irány Bodh Gaya, ahol a legenda szerint Buddha elérte a lehetséges megértés legmagasabb minőségét.
 
Talán nincs is inspirálóbb hely a világon, ennek a megértésnek a boncolgatásához.
 
Ezután északra fordulunk és irány Nepál, ahol a Chitwan Nemzeti Parkban pihenjük ki Indiát. A képen egy orrszarvú.
 
Varanasi, a Gangesz partja reggel. Utazás Indiába és Nepálba.
 
India, Bodh Gaya. Big Buddha szobor.
 
Nepál, Chitwan Nemzeti Park. Utazás Indiába és Nepálba.

A következő lépés biztonsága

Az aktuálisan következő lépés sikeres megtételéhez biztonságra van szükségem, viszont ezt a szükséges biztonságot nem a következő lépés ígérete, hanem a jelenlegi helyzet bevállalása adja.
 
Mivel a fájdalom elkerülése….a komfort turbózása látszik erősebb igénynek a helyzet bevállalásának, gyakran fájdalmas érzése helyett, ezért a “következő lépés” egyre halványabb, vagyis egyre céltalanabbá, pontosabban egyre elveszettebbé válunk.
 
Gyuris Attila
– Távol, mégis a legközelebb hozzád –
 
A képeken:
A mostani túrából eddig Delhi-Agra-Varanasi…az útvonal nem változik, az érzés viszont soha nem ugyanaz.
 
Az első képen, az első este elkövetett hennázásunk Delhiben, majd a Jama Masjid mecset ugyanott, aztán Agrában az a terasz, ahonnan a fia által bebörtönzött uralkodó merengett az építményén (Taj Mahal) és végre Varanasi, ahol elkerülhetetlenül, ugyanakkor kegyetlen hétköznapisággal ugrik elénk az élet (a napfelkeltekor jógázó jógi) és a halál (az égető bejárata éjjel és pár máglya nappal)….a létezés -talán- legnagyobb misztériuma.
 
A jelentkezést, a 2026. év márciusi túránkra megnyitottuk.
 
Hennázás Delhiben. Utazás Indiába és Nepálba.
 
Delhi, Jama Masjid mecset. Utazás Indiába és Nepálba.
 
India, Agra, Agra Fort.Utazás Indiába és Nepálba.
 
Varanasi.Utazás Indiába és Nepálba.
 
Varanasi. Jógi a Gangesz parton.
 
Varanasi, halottégető. Utazás Indiába és Nepálba.
 
Varanasi. Éjjel az égető mellett. Utazás Indiába és Nepálba.

…és közben elhasználjuk magunkat

Nekem úgy tűnik, mintha arra szeretnénk használni a beszédünket, sőt az összes gondolatunkat és minden fellelhető eszközünket, hogy megpróbáljuk elhitetni a világgal, amit éppen magunkról akarunk elhinni.

Miközben erre használjuk magunkat, közben el is használódunk és már nem marad belőlünk annyi sem, hogy azt élvezhetnénk, amik egyébként voltunk….mielőtt még másokká akartunk volna válni.

Gyuris Attila
www.SpiritTravelClub.hu
– Távol, mégis a legközelebb hozzád –

A képeken:
Az utolsó bejelentkezésem óta elérkeztünk Kathmanduba, ahol újra fejest ugrottunk a tibeti Buddhizmus nyomain keresztül Buddha tanításaiba.

Az első képen egy tibeti hölgy a Boudha Sztupánál, a második képen pedig egy szerzetes férfi Pharpingban gyakorolja a meditációt.
A harmadik képen egy csapat fiatal srác breakel a buddhista gyakorlók egyik legszentebb helyén, ráadásul pont Diwali ünnepén Kathmanduban.

A jövő évi márciusi túránkra a jelentkezést megnyitottuk!

  Egy gyakorló szerzetes Nepálban, Pharpingban a Vajrayogini helye előtt.

Diwali a Boudha Stupánál. Breakelő srácok a Stupa előtt.

Hogy vagyok?

 A véleményem szerint, amíg egyáltalán felmerül az a kérdés, hogy hogyan vagyok, addig szarul vagyok és kész.

Ellenben majd akkor, amikor tényleg jól leszek, már nem merül fel semmilyen kérdés, vagy semmilyen komment és magyarázat sem….mert akkor végre az lehet, ami éppen van.

Gyuris Attila
www.SpiritTravelClub.hu
– Távol, mégis a legközelebb hozzád –

A képeken:
A legutóbbi posztom óta kimaxoltuk Varanasit, aztán fejest ugrottunk Buddha megvilágosodásának a történelmi helyszínén a buddhizmusba, majd átkeltünk Nepálba és a filozófiai kíváncsiságunk betöltése után a vidék természeti csodáit is megismertük a síkságtól az Annapurnáig…sőt a legszerencsésebbek az Annapurna 4.130 méteren lévő alaptáborát is felkeresték helikopterrel.

Az első képen a kert, ami Buddha megvilágosodásának a helyszíne, majd a nepáli határt jelző hatalmas kapu, majd egy díszes teherautó és egy tipikus nepáli tájrészlet folyókkal, aztán 2 kép a dzsungelsétánkról (az egyiken egy orrszarvú), aztán nepáli kisiskolások és evezés a Phewa tavon, végül 4 kép az Annapurna alaptáborból.

A jövő évi márciusi túránkra a jelentkezést megnyitottuk!

Bodh Gaya, Buddha megvilágosodásának a helyszíne.

Nepáli tájkép, rajta a Trisuli folyó

Chitwan Nemzeti Park Nepálban.

Orszarrvú a Chitwan Nemzeti Parkban. Nepál.

Gyerekek táncolnak Diwali ünnepkor Pokharában.

Phewa lake az Annapurna előtt. Nepál.

Helikopterrel az Annapurna alaptáborba.

Az Annapurna Base Camp. 4.130 m.

Az Annappurna alaptábor 4.130 méter magasan.

Annapurna Base Camp. 4.130 m.

 

A meglátásom szerint

 A meglátásom szerint, a dolgaink kialakítására való kényszeredett törekvésünk helyett, a dolgaink érzékelésébe lenne érdemes a figyelmünket helyezni.

Vagyis, ahelyett hogy azt rágnánk, hogy hogyan érjük el azt, amit elérni oly’ nagyon szeretnénk, inkább azt kéne “szemügyre” venni, hogy éppen mi az a helyzet, amiben jelenleg vagyunk….még ha ennek az érzékelése egyelőre fájdalommal is jár.

Az állításom szerint, ennek a “jelennek” a tiszta érzékelése után a következő lépés már zsigeri, vagyis ekkor már a tetteinkkel a lehető legtermészetesebb módon fordulunk be a saját magunkat támogató irányba….és persze ennek a támogatásnak a jótékony hatása sem marad majd el.

Gyuris Attila
www.SpiritTravelClub.hu
– Távol, mégis a legközelebb hozzád –

A képeken:
Az első képen a Delhiben elkövetett hennázásunk nyomai, majd elérjük a Gangeszt, vagyis megérkezünk Varanasiba.a

Napfelkelte, ahogy a helyiek művelik és ugyanez ahogy mi, azaz egy ayurveda masszázs a parton.

Majd egy csoport indiai asszony, amint a reggeli pudzsájukat végzik és a “tejesember” amint a portékáját kínálja az utcán végtelen nyugalommal.

Az utolsó fotókon a hely lényege, ami maga a halál és az ezt reprezentáló máglyák a halottégetőben.

….persze mindez egyben és egyszerre, aminek a hatására csökkenhet a tudatunkban az elválasztás illúziója és az ebből az elválasztódásból fakadó probléma, ami a keleti bölcsességek szerint maga a szenvedés.

A jövő év márciusi túránkra a jelentkezést megnyitottuk.